Az Orosz Föderáció Alkotmányjogi Rendszere
Az Orosz Föderáció alkotmányjogi rendszere elégségeskomplex, strukturált, dinamikus komplexum. Saját törvényei vannak, működési és építési jellemzői. A legáltalánosabb formában az orosz alkotmányjogi rendszert három elemből álló különös egységnek tekintik. Ezek az összetevők függetlenek, de szoros kapcsolatban állnak egymással. Így az alkotmányjogi rendszer magában foglalja az elveket, normákat és intézményeket.
Alapelvei alapján megérteni az alapvető alapot. Ezek az alapítványok az ország alkotmányában elfogadottak. Az 1. fejezet tükrözi azokat az elveket, amelyek meghatározzák az állam lényegét, a benne levő egyén helyzetét, összhangban a gazdasági kapcsolatokkal. Ezenkívül ebben a részben az emberek erőforrásainak felhasználási módja rögzített, a társadalom politikai struktúrájának alapjait megalapozzák.
Alapok, amely az alkotmányos rendszert tartalmazzajogok - ez az elsődleges szabályozási keret az alapjog fennmaradó rendelkezéseinek megszilárdításához, az ország jelenlegi jogszabályainak teljes szerkezetéhez, valamint az állam egyéb normatív aktusaihoz. Az egyéb rendelkezések a további fejlesztésre, valamint az alapítványok meghatározására összpontosítanak. Így tehát bennük az államhatalmi szervek kompetenciája határozza meg azt a rendet, amely szerint el kell fogadni az elszánt egyéni és általános normatív cselekmények elfogadását. Ezenkívül létrehozzák a polgárok és más szervezetek kötelességeit és jogait, valamint jogi és egyéb garanciákat határoztak meg, amelyek alapján az alkotmányjogi rendszer alapelveit végrehajtják.
Ugyanakkor, egyik sem létezika hatályos normák, függetlenül attól, hogy hol vannak rögzítve, nem mondhatnak ellent az alaptörvény elsődleges normatív alapjául. Ha bármilyen rendelkezés összeegyeztethetetlen az alkotmányos normákkal, akkor ezek a rendelkezések elveszítik erejüket, és alkotmányellenesek. Hasonlóképpen nem szabad ellentmondani az állami szervek, állampolgárok, tisztviselők és szövetségek döntéshozatali és cselekvési elveinek.
Adott esetben törvények vagy egyéb szabályozásoktörvények nem tartalmazzák a szükséges rendelkezéseket, vagy ellentétesek az alapjoggal, a polgárok jogaikat az alkotmányos rend alapjául szolgáló alapokkal összhangban gyakorolhatják. Ezek az elvek magukban foglalják a normák három csoportját.
Az első csoport szabályokat tartalmazaz állam, az állami szervek tevékenysége. A második kategória olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek meghatározzák az egyén jogállását az államban. A harmadik csoport tartalmazza az alapjog jogi erejét rögzítő normákat és az eljárást, amely szerint változtatásokra kerül sor.
Összhangban az alapokat alkotóaz alkotmányos rendszer, az Állam állami formája, az állami hatalom forrása, a demokrácia megvalósításának módszerei, az ország szuverenitásának mûködésének térbeli határai. Ezenkívül megfogalmazzák az alapelveket, amelyek szerint a szövetségi struktúra meg van határozva, a hatóságok igazságügyi, végrehajtó és törvényhozói feladatokra vannak felosztva, és egyes kormányzati hatalommal rendelkező szervek létrejöttek. A 7. cikk alapján az állam szociálpolitikája olyan alkotmányos keretrendszer státuszt szerez, amely garantálja minden polgár szabad fejlődését és méltóságteljes életét, függetlenül tevékenységének típusától.
Ugyanakkor az államnak nincs egyetlen egységea társadalom politikai struktúrájának uralmát. Az ország alkotmányos jogrendszerét magában foglaló alapelveknek megfelelően a politikai és ideológiai sokféleség, beleértve a többpártrendszer is, összevonásra kerül.
