Oaken törvénye. Oaken-koefficiens: definíció, képlet

A gazdasági helyzet elemzése gyakranhasználja az Oaken törvényét. A tudós által kiszámított koefficiens jellemzi a munkanélküliségi ráta és a növekedési ráta arányát. Az empirikus adatok alapján 1962-ben felfedezett egy tudós, akinek neve volt. A statisztikák azt mutatják, hogy a munkanélküliség 1% -os növekedése a tényleges GDP 2% -os csökkenését eredményezi. Ez az arány azonban nem állandó. Az állapot és az idő függvényében változhat. A munkanélküliségi ráta és a reál GDP közötti negyedéves változások aránya Oaken törvénye. Meg kell jegyezni, hogy a képletet még mindig kritizálják. A piac helyzetének magyarázata is megkérdőjelezhető.

Oaken Law

Az együttható és a mögötte lévő törvény úgy tűnta statisztikai adatok feldolgozásának eredménye, azaz empirikus megfigyelések. Nem az eredeti elméleten alapult, amelyet a gyakorlatban teszteltek. Arthur Melvin Oaken a statisztikát tanulmányozta az USA-ban. Ez hozzávetőleges. Ez annak köszönhető, hogy a bruttó hazai termék számos tényezőt érint, és nem csak a munkanélküliség szintjét. A makrogazdasági mutatók közötti kapcsolat ilyen egyszerűsített vizsgálata azonban néha hasznos is, amint azt Oaken tanulmánya is mutatja. A tudós által levezetett koefficiens a kimenet és a munkanélküliség között fordított arányosságot tükröz. Oaken úgy vélte, hogy a bruttó termék 2% -kal való növekedése az alábbi változásoknak köszönhető:

a ciklikus munkanélküliség szintjének csökkenése 1% -kal;
a foglalkoztatás növekedése 0,5% -kal;
az egyes munkavállalók munkaidejének növekedése 0,5% -kal;
a termelékenység növekedése 1%.

Így csökkentve a ciklikus szintetOuken munkanélküliség 0,1% -kal, a reál GDP 0,2% -kal való növekedését várjuk. Ez az arány azonban különböző országokra és időtartamokra változik. A függést a gyakorlatban mind a GDP, mind a GNP esetében vizsgálták. Martin Pračovni szerint a termelés 3% -os csökkenése a munkanélküliség 1% -os csökkenésének tulajdonítható. Ugyanakkor úgy véli, hogy ez csak közvetett függőség. Prachovny szerint a termelés mennyiségét nem a munkanélküliség, hanem más tényezők is befolyásolják, például a termelési kapacitás kihasználása és a ledolgozott órák száma. Ezért azokat el kell dobni. Prachovny becslése szerint a munkanélküliség 1% -os csökkenése csak 0,7% -os GDP-növekedést eredményez. És a függőség idővel gyengül. 2005-ben a közelmúltbeli statisztikák elemzését Andrew Abel és Ben Bernarke végezte. Becslések szerint a munkanélküliség növekedése 1% -kal 2% -kal csökken a termelés csökkenéséhez.

okok

De miért haladja meg a GDP növekedési üteme a munkanélküliségi ráta százalékos változását? Ennek több magyarázata is lehet:

A multiplikatív hatás hatása. Minél több embert foglalkoztatnak, annál nagyobb az áruk iránti kereslet. Ezért a termelési mennyiségek magasabbak lehetnek, mint a foglalkoztatás szintje.
Tökéletes statisztikák. A munkanélküliek egyszerűen abbahagyhatják a munkát. Ha ez megtörténik, akkor eltűnnek a statisztikai hivatalok „radarjából”.
Ismét elindíthatók a ténylegesen alkalmazottakkevesebb munkát végez. A statisztikában szinte nem jelenik meg. Ez a helyzet azonban jelentősen befolyásolja a termelés mennyiségét. Ezért ugyanazzal a létszámmal, valójában különböző bruttó termék mutatókat kaphatunk.
Csökkent termelékenység. Ennek oka nemcsak a szervezet romlása, hanem az alkalmazottak túlzott száma is lehet.

Oken törvénye: Formula

Bemutatjuk az alábbi egyezményeket:

Y a valós kimenet.
Y ”potenciális bruttó hazai termék.
u - valós munkanélküliség.
u az előző mutató természetes szintje.
c - Okun együttható.

A fenti egyezmények alapján a következő képlet származhat: (Y '- Y) / Y' = c * (u - u).

Az USA-ban 1955 óta az utolsó számÁltalában 2 vagy 3, amint azt a fenti empirikus vizsgálatok mutatják. Az Okun-törvény ezen változatát azonban ritkán használják, mert a munkanélküliség és a bruttó hazai termék potenciális szintjeit nehéz megbecsülni. A formula egy másik változata is van.

A GDP növekedésének kiszámítása

A GDP növekedési ütemének kiszámításához az alábbi jelölést vezetjük be:

Y az aktuális kimenet.
∆u a munkanélküliségi szint változása a tavalyi évhez képest.
C - Okun együttható.
∆Y a tényleges kibocsátás változása a tavalyi évhez képest.
K - a teljes foglalkoztatásban a termelés átlagos éves növekedése.

Ezekkel a jelölésekkel a következő képletet kaphatjuk meg: ∆Y / Y = k - c * ∆u.

Az amerikai történelem korszerű időszakában a C együttható 2, és K 3%. Így az egyenlet származik: ∆Y / Y = 0,03 - 2∆u.

használata

Tudva, hogyan kell kiszámítani az Auken együtthatótgyakran segít a trendek kialakításában. Azonban a kapott számok gyakran nem túl pontosak. Ez annak köszönhető, hogy a különböző országokban és az időszakokban az együttható változó. Ezért figyelembe kell venni a GDP-növekedés megszerzett előrejelzéseit olyan szkepticizmusú munkahelyek létrehozásával. Ráadásul a rövid távú trendek pontosabbak. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a tényezőt rövid távú változások befolyásolhatják.

A gyakorlatban

Tegyük fel, hogy a munkanélküliségi ráta 10%, és a tényleges bruttó hazai termék 7500 milliárd monetáris egység.

Meg kell találnunk a GDP-t, ami lehetha a munkanélküliségi szint megfelel a természeti mutatónak (6%). Ez a probléma könnyen megoldható Okun törvényével. Az együttható azt mutatja, hogy a természetes munkanélküliség 1% -os tényleges munkanélküliségi szintje meghaladja a GDP 2% -át. Ezért először meg kell találnunk a különbséget 10% és 6% között. Így a tényleges és a természetes munkanélküliség közötti különbség 4%. Ezután könnyű megérteni, hogy problémánkban a GDP 8% -kal elmarad a potenciális értékétől. Most a tényleges bruttó terméket 100% -ra vesszük. Továbbá arra a következtetésre juthatunk, hogy a reál-GDP 108% -a 7500 * 1,08 = 8100 milliárd monetáris egység. Nyilvánvaló, hogy ez a példa csak egy példa a gazdaságra. A valóságban a helyzet teljesen más. Ezért az Okun törvény alkalmazása csak rövid távú előrejelzésre alkalmas, ahol nincs szükség rendkívül pontos mérésekre.</ span </ p>